Korunk egyik nagy problémája a közel-keleti - kérdés. Blogoló társaim már feszegették ezt a dolgot. Én most olvastam róla egy nagyon érdekes meglátást egy szintén nagyon érdekes könyvben. Íme:
"[...] És a maga szempontjából mindenkinek igaza is van. Az arab világot nyomasztja a nyugati világ szerintük őket fenyegető, félelmetes pénzuralma, gazdasági és ideológiai nyomulása, amivel az egész féltekét bekebelezni akarja, továbbá »erkölcsi fertője«, ami szerintük züllesztően hat az emberi társadalmakra. Aztán az is, hogy Amerika szerintük: viszályt szít köztük, megosztottságot hoz létre az arabvilágban, nem mintha ott különben a nélkül is megosztottság ne lett volna. Aztán úgy vélik, némely arab országokat csatlósaiként azért mozgat be mások ellen a Nyugat, hogy azokat világuralmi törekvései érdekében csupán eszközként használja fel önző céljaira. És még sorolhatnám, mi feszíti sok arab ember lelkét, miféle haragokat, frusztráltságokat hordoznak magukban a nyugati kultúrákkal szemben, akár az izraeli-palesztin konfliktus miatt, akár abból kifolyólag, hogy már a második világháború előtt volt részük abban, mit jelent európai fennhatóság alatt élni, aztán meg elviselni, hogy idegenek osszák fel területeiket, a térképen mesterséges határokat ide-oda húzogatva. Valljuk be, az arab népeknek is éppen elegendő okuk volt arra, hogy már az előző történelmi periódusban a Nyugatról begyűjtött információik alapján kellő mennyiségű sértettséget halmozzanak fel magukban. Mert ezek az információk nem nyerték el tetszésüket, hiszen úgy érezték, a Nyugat sosem szolgálta az ő jobb sorsukat, épp ellenkezőleg: csak összezavarta őket, szerintük megmételyezte kultúrájukat. Mert erőszakosan és fölény-helyzetből, vagyis diktáló módon áradt rájuk a nyugati kultúra, nem pedig úgy, hogy az ő valódi érdekeiket, esetleg lassabb egyéni és társadalmi fejlődésüket tiszteletben tartsa.
Velük szemben a nyugati világ meg szintén jogosan próbálja önérdekeit érvényesíteni, az arab országok ellen történő katonai támadásokat a terrorizmussal szembeni védekezésnek beállítva. Sőt, az USA valóságos politikai messianizmust hirdet, miszerint a demokráciát kívánja importálni az arabvilágba. Figyelembe nem véve, hogy az arabvilágnak arra a típusú demokráciára, ami létezik a nyugati féltekén, egyelőre nem sok szüksége van. És hát persze mindezeken túl még számtalan burkolt vagy nyíltan felvállalt gazdasági érdek, pénz-ok, üzleti szándék is belejátszik a Nyugat és az arab világ összecsapásaiba. Ám a lényeg akkor is csak az, hogy mert ez a kétféle szellemiség, társadalmi berendezkedés, világkép - a Nyugaté és az araboké - nem képes arra, hogy egymás felől fokozatosan és nyitottan fogadja be az új, másságot hordozó információkat, vagyis egy békés és egyensúlyra törekvő egymásra hatásban a kölcsönösen pozitív lehetőségeket meglássa, ezért ellenséges belső motivációikból fakadóan kényszerülnek a háborúskodásra. [...]
A kérdés tehát nem az, hogy én jónak tartom-e, hogy az USA Irakot megtámadta. Mert ami miatt megtámadta, az egy szükségszerűségből származott, abból a tagadó, ellenséges szellemből, amiről beszélek, s ami viszont az arabokat és Irakot is ugyanúgy mozgatta. Így aztán most ezek a népek egy darabig azt játszák majd, hogy ki az erősebb, a hatalmasabb, ki győzhet a másik felett: a terroristák, az arab nacionalizmus vagy a Nyugat világuralmi célokat kergető hatalmi vágya. Közben viszont óhatatlanul megtörténik az az információcsere, ami által arra kényszerülnek, hogy egymás másságát ismerjék meg behatóbban. [...]"
Molnár Edit: Tripla T tanításai
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ne tudd ki 2010.09.04. 21:04:29
Ne tudd ki 2010.09.10. 21:13:43
Kicsit félreértetted amit írtam... Nem gondolom, hogy rokonok lennénk, csak némi hasonlóságot magyaráztam bele az idézett könyvrészletbe.