Most folytatnám a korábban beharangozott bejegyzés sorozatot. Ezúttal egy filmet ajánlanék a nagyközönségnek, ami nekem az egyik kedvencem.

Forrest Gump. Ez a név azt hiszem mindenkinek ismerős. Általában e név hallatán egy kissé bugyuta arckifejezésű, de rendkívül szeretetreméltő ember jut eszünkbe. (Sokaknak inkább csak egy mondat: "Fuss Forrest! Fuss!) Forrest egy Alabama államból származó nem túl magas IQ-jú srác, akinek igen kalandos élete volt és mindezt egy buszmegállóban meséli el. Sok helyen járt és sok minden volt életében. Volt főiskolai futballsztár, háborús hős, válogatott ping-pongozó, rákászhajó kapitány és nemzeti híresség. Rengeteg híres emberrel is találkozott mint például Elvis Presley, John Lennon, és az USA elnökei, akiket később rendre lelőnek.

Ezt kevesen tudják, de a történet valójában először könyvként jelent meg 1985-ben, amely egy Winston Groom nevű úriember tollából származik. Később ezt filmesítette meg Robert Zemekis, akinek egyébként a fia is szerepel a filmben. Érdekessége még a filmnek, hogy kihagytak belőle egy jelenetet, melyben katona korában egy tiszttel ping-pongozik, aki történetesen az idősebb George Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke fiatal korában. (A jelenetet egyébként leforgatták, csak végül kivágták.)

Forresten kívül talán még négy fontos szereplő van. Sorrendet nem is tudom, hogy fel tudnék-e állítani, így inkább megjelenésük időrendjében haladok.

Forrestre rendkívül nagy hatással volt az édesanyja, aki legjobb tudása szerint próbálta nevelni őt és sokszor lobbizott érte. Forrest rengeteget tanult tőle és ezeket fel is emlegeti a filmben: "Mama mindig azt mondta: az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Sosem tudhatod mit veszel ki belőle.", vagy "A mama mindig azt mondta, hogy az a hülye, aki mondja.", illetve "A mama szerint ártatlan hazugság nem árt senkinek." Mrs. Gump halálos ágyán megfogalmazta saját szerepét és azt mondta Forrest-nek: "Nem tudtam, de én arra rendeltettem, hogy az anyád legyek. Igyekeztem jól csinálni."

Másik nagy hatású szereplő, aki sokszor motiválta Forrest cselekedeteit, az Jenny, Forrest életének szerelme. Jenny-nek problémás gyerekkora volt és talán még problémásabb felnőtt élete. Ő gyakorlatilag végig élte a korban tomboló hippi mozgalmat és mindent, ami ezzel járt (nem is tett rá jó hatást). Jenny alapvető problémája az volt, hogy többre vágyott. Olyan dolgokra, amik inkább talán hasztalanok egy életben és csak későn fedezte fel az igazi értékeket. Csak ezután hagyta abba a menekülést, csapongást és fogadta el Forrest szeretetét, ami többet ért az összes többi dolognál, amit addig csinált. A sors iróniája, hogy végül Forrest-é lett Jenny, de csak rövid időre, mert egy gyógyíthatatlan betegségben meghalt.

Katonáskodása alatt ismerkedett meg "legjobb jóbarátjával" Bébé-vel (Bubba), akivel együtt vonult be. Neki nem volt nagyon hosszú szerepe Forrest életében így a filmben se, de annál jelentősebb. Kiképzésük alatt elmondta Forrest-nek a rákász szakma mibenlétét és miután elvitték őket Vietnámba harcolni, megfogadták, hogy ha hazatérnek, akkor majd ketten együtt rákászásba fognak. Ez a tervük azonban nem valósulhatott meg, mert Bébé meghalt Vietnámban. Forrest tulajdonképpen nem szólt hozzá sokszor, de jól kiegészítették egymást és ő lett a legjobb barátja, amiről még Forrest is tudta, hogy "ilyen nem nő minden bokorban".

Forrest életének negyedik fontos szereplőjét is a hadseregben, de már Vietnámban ismerte meg. Ő volt Dan Taylor hadnagy, Forrest és Bébé felettese. Vele valójában csak a leszerelésük után került szorosabb kapcsolatba. Azon a napon, amikor Bébé meghalt, Dan hadnagy is megsebesült, minek következtében amputálni kellett térdig mindkét lábát. Dan hadnagy arra számolt, hogy a harcmezőn (vagyis az erdőben) fog meghalni, de Forrest megmentette, amit ő nagyon nehezményezett, mert hitt az eleve elrendelt végzetben és úgy gondolta, hogy Forrest ezt a megmentésével ellopta tőle. Később New York-ban újra találkoztak, ahol Dan hadnagy elég lerobbant állapotba került. Szilveszter estéjén Forrest elmondta Dan hadnagynak mit ígértek egymásnak Vietnámban Bébével és hogy ő ezt annak ellenére is megtartja, hogy Bébé meghalt azzal a változtatással, hogy ő lesz a kapitány. Dan hadnagy ezen jót mulatott és viccből újévi fogadalomként megígérte Forrest-nek, hogy ha Forrest rákászhajó kapitány lesz, akkor ő beáll hozzá elsőtisztnek. Forrest ping-pongos múltja révén egy nagyobb összeghez jutott, amiből tudott venni egy rákászhajót mindennel. Dan hadnagy a lelkiismeretére hallgatva teljesítette ígéretét, ami először nem tűnt jó ötletnek, de egy óriási vihar után - ami megsemmisítette a déli part egész rákászhajó flottáját -, nagyon nagy haszonra tettek szert, mert versenytárs nélkül maradtak. Ezután "Bébé-Gump rákot kaptak a népek" és bizony milliomosokká váltak, ami Forrestet egyáltalán nem izgatta és inkább elajándékozta a vagyon nagy részét. Dan hadnagy időközben "megkötötte békéjét Istennel" és megköszönte Forrestnek, hogy Vietnámban azon az ominózus napon megmentette őt.

Összességében a film szerintem nagyon jól visszaadja a kor hangulatát, hogy miként viszonyulnak egymáshoz és a világhoz az emberek.  De ennél többet ér az eszmei mondanivalója. Szerintem ez a film valami olyasmit, akar közvetíteni, hogy egy jó ember életét nem a pénz vagy a hatalom határozza meg, ezt csak ma hiszik az emberek a csip-csup gondjaik miatt. Sokkal fontosabb és tulajdonképpen a legfontosabb a szeretet. Az hogy ne az önzőség vezessen senkivel szemben. Manapság eléggé divat lett az a szemlélet, hogy 'én csak akkor haladhatok előre, ha ott teszek keresztbe másnak, ahol csak tudok'. Ez véleményem szerint abszolut téves hozzáállás. Így leginkább csak hátrafele lehet haladni, de erre az ezt követő emberek csak később fognak rájönni. Másik mondanivalója, ami itt Magyarországon szerintem főleg megfontolandó lenne az az, hogy ugye lehet mondani az iskolában meg az élet más területein is, hogy 'hátrányos helyzetű vagyok' meg 'egyenlő esélyeket követelek', de emiatt szerintem nem kéne sokat rágódni. Mindent meg lehet csinálni, el lehet érni csak akarni kell. Az ember egy olyan lény, akinek ez a lehetőség adva van. Ha valami nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogy akartuk, akkor lehet, hogy nem akartuk eléggé, vagy szimplán csak mindenkinek jobb lenne ha nem azzal foglalkoznánk, mert talán nem is az az életútunk, hogy azt a valamit csináljuk.

Ennek a gondolatnak a kapcsán térnék ki arra, amit Forrest mond Jenny sírja felett, miszerint: "Nem tudom, hogy Mamának vagy Dan hadnagynak volt-e igaza, hogy van-e rendeltetésünk, vagy csak ide-oda sodor bennünket a véletlen, de azt hiszem: kicsit mindkettő igaz." Nem könnyű összeegyeztetni ezt a két álláspontot, de én úgy vélem, hogy Forrest-nek van igaza és mindkettő igaz, talán nem is kicsit.

Mindezek után bátran merem ajánlani, hogy mindenki nézze újra ezt a filmet. Én magam már számtalanszor láttam, de minden alkalommal ha adják a TV-ben, megnézem és elgondolkodok rajta. Ti is tegyétek ezt és próbáljátok észrevenni benne az örökérvényű értékeket.


A bejegyzés trackback címe:

https://adamsmind.blog.hu/api/trackback/id/tr872165592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gaezz 2010.07.21. 14:09:35

Hmm, megnézem, tényleg régen láttam, és akkor még valószínű nem értettem meg a film mondanivalóját, szerintem érdekes lesz újra. Engedd meg, hogy én is ajánljak neked egy filmet, ha még nem láttad volna. Elég felkavaró,és köze sincs Forest Gumphoz, de szerintem érdemes megnézni. Rekviem egy álomért.

P.Gáspár 2010.07.29. 02:27:57

Winston Groom regénye messze nem olyan jó, mint a film, a rengeteg vicces szófordulat ellenére sem. Nekem nagyon tetszik amúgy a slussz poén, hogy Forrest aktívan alakítja és hozzájárul az amerikai történelemhez, a Ku-Klux-Klan-os felmenőtől kezdve a szegregáció megszüntetésén és Elvis tánctanításán keresztül egészen a Watergate-botrány kirobbantásáig. Amúgy angolul még jobb a film, úgy egy csomó poén jobban jön át (some guy named Charlie, vagy with some fruti company).

Ja, amúgy király az elemzés:)

EdemLegend · http://adamsmind.blog.hu/ 2010.07.29. 23:43:16

A regény valóban nem azt adja vissza, mint a film és szerintem is jobb a film. (Ez ritka dolog!) Angolul sajnos még nem láttam, de majd megnézem. Eredetiben általában jobb szokott lenni.

Ja, és köszönöm az elismerést. :)
süti beállítások módosítása