Szerintem a blog (ahogy a naplóírás is) elsősorban neked és érted van, az hogy ez esetleg másoknak is tetszik, tanulnak belőle, az csak bonus.
Kíváncsian várom a jobbnál jobb bejegyzéseket, Sir Adam, the legend! :D

@Ann(gyalk)a: Köszönöm bátorító szavaid! :-) Én inkább olyan beállítottságú vagyok, hogy nálamnál előrébb helyezek másokat. Remélem azért hasznos lesz ez az egész.

Én is kíváncsian várom a bejegyzéseket!

Csatlakozom az előttem szólókhoz! :) <3

Szia Adi, elonyosnek talalom e blogozasodat, mert igy legalabb lehetoseget kapnak mindazok akik kozelebbrol meg szeretnenek ismerni, arra, hogy megismerhessenek (s koztuk ott vagyok en is), s eleg egyszer megfogalmaznod a mondandoidat, anelkul, hogy egy lejart lemez lenne, amit emailbe bemasolva szamtalanszor elkudsz, tehat megmarad az eredetisege.. s gondolom, hogy ez az uj kor amikor a kapcsolatokat leginkabb a neten keresztul tartja az ember.. de ennek megvan a maga zsakutcaja is, mert ugyebar mindig csak az altalunk gondolt oldalunkat mutatjuk, mikozben egy szemelyes kapcsolatban sokkal teljesebb kepet adunk, s igen, irasban nem kell senkihez sem alkalmazkodnunk, mi vagyunk a nyeregben, s tobbiek meg ugy csinaljak ugy gondoljak ahogy akarjak... viszont ha van talentumod az irashoz, hat miert is ne, bar a fontos dolgokat elsosorban szemtol szemben kell megoldani... hogy az iras ne legyen egy kibuvo ez elol, mint ahogy a baranyborbe bujt farkasok irasabol egy kicsiket kitunt... mert nem mondtad ki szemtol szembe a gondolataidat, hanem birkakent elmondtad s elturted azt amit raderoltetett... akkor es ott kellett volna leginkabb beszelned, s elmondanod mindazt amit utolagosan leirtal... neki.
Egy idoben nekem is szokasom volt, hogy amikor valami problemam volt oldalas leveleket irtam a ferjemnek, mert nem voltam kepes szemtol szemben kolcsonos ervekkel es megcafolasok kozt is elmondani mondandomat, de az akkori valasz a levelemre (hogy sokszor olvasas nelkul el lett tepve, mondvan, ha van valami mondandom, akkor beszeljek), arra kenyszeritett, hogy megtanultam "elmondani a bajomat", meg ervenyesiteni akaratomat, s nem a masok kivansaga szerint hanem szabad akarattal tenni azt, ami a meggyozodesem.
Remelem hogy nem veszed tolakodasnak levelemet. Sok puszi neked, s az egesz csaladnak. zs.

@Szs: Szia! :) Örülök, hogy mostantól te is az olvasóim között vagy. Egyáltalán nem vettem tolakodásnak az írást.
Ez a blog nem arról szól, hogy én kerüljem a konfliktust meg a problémák nyílt megoldását. Elmondom én bárkinek szemtől szembe mit gondolok, ha érdemesnek tartom rá. Ezt az írást én részint útmutatásnak szánom, meg élménybeszámolókból levezetett tanulságok bemutatásának. Ha valamivel nem értesz egyet, akkor nyugodtan írj hozzászólást és megvitatjuk. Várom is ezeket! :)
Ciao Szardínia! :D