Hosszú idő után ideje írnom valami érdemlegeset is. Mostanság elfordultam a politikától, nem kötött le ez a fajta játék. Nem azért, mintha megijedtem volna az új szabályozástól miszerint nem szabad sértegetni "felebarátodat", különös tekintettel a kormányra. Egyáltalán nem erről van szó. Egyszerűen csak nem nagyon volt kedvem írni. Ha meg volt, akkor nem "róluk".
A nagy érdektelenségemben nem írtam például az előbb említett kérdésről sem: a média-törvényről. Most sem arról fogok, de kompenzációként röviden leírom a véleményem róla. Az alapproblémát ott látom, hogy a kormánypártoknak(?) rendteremtési kényszerűk van, amivel találkozott a sértődékenységük. Ezek után magától értetődő volt számukra egy korlátozó törvény alkotása. Amikor a szemükre vetették, hogy: no de uraim, ezt ha akarom olvashatom a szólásszabadság korlátozásának is!, amire már ugye kevésbé szép időkben is volt példa, akkor meg szó szerint megsértődtek és az a válasz jött, hogy: nem gondolhatjátok komolyan?! ugye nem gondoljátok komolyan, hogy arra használnánk?! És hát az a helyzet, hogy komolyan gondolják/juk, mert bizony törekedni kellene a pontosságra a jogok és kötelezettségek deklarálásakor. (Ennek gyakorlására kiváló alkalom lesz most az újabb alkotmányozás.) Ugyanis ami nincs megtiltva, azt szabad (legalábbis liberális értelmezésben), nekik is. Szóval a kormány akkor tenné a legjobban, ha nem hagyna támadófelületet, illetve ebben az esetben pont, hogy ha hagyna támadófelületet.
Az alkotmány dolgát azonban semmi esetre sem szabad elbagatellizálni ha már egyszer belefogtak ezek a nagyérdemű honatyák. Bár az is egy érdekes kérdés, hogy ez az egész tényleg olyan horderejű dolog-e, mint amilyennek gondoljuk vagy amilyennek be van állítva. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem általános dolog az írott alkotmány mindenütt. Lásd Nagy-Britannia. Nekik nincs ilyesmi, mégis vígan elvannak több száz éve, csupán a szokásjogra alapozva.
Azért az alkotmány tervezetet illetően vannak kételyeim. Nem tudni, hogy mi lesz benne pontosan, de a hamarosan minden szavazati joggal rendelkező állampolgárnak elküldött kérdőív sejtet pár dolgot. Az ominózus kérdések valahogy így fognak szerepelni a papíron:
1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?
2. Korlátozza-e az állam eladósodását?
3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?
4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
5. Engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?
7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?
8. Védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?
9. Védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?
10. Csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel?
11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?
12. Szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?
És akkor lássuk a bírálatukat:
1. Meglepően és szokatlanul jó kérdés rögtön kezdésnek. Valóban elgondolkodtató. Könnyebb lenne válaszolni, ha tudnánk pontosan mikről is van szó, de azt hiszem ez nem válaszható opció, erre a mezei honpolgárnak egyelőre nincs rálátása. A jogok mindenképp belekerülnek ez fix és ez rendben is van (bár ezt is illene tisztázni, mert már az olyan evidenciákban nem vagy csak feltételesen lehet bízni, mint a szólás szabadsága...). Szerintem az lenne a legtisztább, ha belekerülnének. Első ránézésre ez megkötözi az embert, de valójában fordítva is hat, tehát védelmet is nyújt, mert ide akkor is vissza lehet nyúlni, ha netán többet kérnének az embertől. De az egész kérdés akkor lenne teljesen világos, ha tudnánk mit akarnak ránk húzni.
2. Azt hiszem ezt a kérdést kár volt feltenni. Nyilván azt szeretnénk ha minél kisebb lenne az adósság. E kérdés nélkül is azt hiszem ez egy általános cél. Ezt a kormány tartja is, mert a magánnyugdíjak elvétele részint ezt szolgálta. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a kérdés ezt az imént említett nagy felháborodást kiváltott lépést kívánja fű alatt szentesíteni. Mert ha az emberek erre a kérdésre igennel válaszolnak - márpedig miért ne válaszolnának azzal -, akkor a kormány minden további nélkül ráfoghatja később a magánnyugdíj lenyúlás ügyére, hogy "kérem mi ezt az alkotmány értelmében és érdekében is tettük". Egyébiránt feleslegesnek és károsnak is tartom ezt a kérdést belefoglalni az alkotmányba, mert ebben a formában nehezen számon kérhető, ha pedig kiegészítik egy arányszámmal (tehát például kijelölnek egy százalékos határt, aminél jobban nem lehet eladósítani az országot), akkor az akár szükséghelyzetben káros is lehet és csődhöz vezethet (ilyen eset kisebb nagyobb válságok esetén könnyen előfordulhat).
3. Ezt a pontot én kicsit kirakatkérdésnek érzem, hasonlít az előzőhöz. Erre is azt hiszem jó szívvel tudnánk igent mondani, bár nem fair egyszerre 5-öt kérdezni (az egyes 'értékekről' más-más lehet a véleményem). Ismét nem látjuk ezek mit takarnak. Hogyan akarja megvédeni a családokat, egyáltalán mitől? (A hogyanra a következő pontban kapunk választ.) Ha a családon belüli erőszakra gondol, akkor az persze komoly probléma, de az állam ilyen ügyekben mindig csak utólag tud tenni, maximum közben, de akkor már résen kell lenni. Ezen a tényen azt hiszem semmilyen csoda-alkotmány nem tud változtatni. A többi kérdésnél többnyire egyértelmű mire céloznak, bár a 'rend védelmének' tárgyalásakor nagyon kell majd vigyáznia a törvényalkotó 2/3-nak, mert egy rosszul irányzott törvénnyel könnyen megint antidemokratikusnak tűnhetnek és még a végén rájuk fogják, hogy diktatúrát építenek (ez utóbbit mondjuk én elképzelhetetlennek tartom ma Európában).
4. Na azt hiszem ez a kérdés a legelhibázottabb az egész tervezetben. Nagyot akart már megint a kormány-szarka, de ismét elkapkodta. "Szájer József fideszes EP-képviselőnek – akit a miniszterelnök kért fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére – meggyőződése, hogy a világon elsőként mi adhatnánk plusz szavazati jogot kiskorú gyermekeik után a szülőknek. »Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében.«" Nos, ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy külföldön nem hogy példát nem fognak rólunk venni, hanem kiröhögnek. Rengeteg kérdést vet fel ez az ötlet, amelyre így önmagában semmi esetre sem lehet igennel válaszolni. Például: mivel alaphelyzetben minden gyereknek 2 szülője van, akkor mégis melyik gyakorolja a szavazati jogot helyette? Mondjuk az anya, mert ő szülte, ő szoptatta? Esetleg az apa, aki a nevét adta és a gondviselője? (Azért fontos ez a kérdés, mert a két szülőnek eltérhet - akár élesen is - a véleménye politikai ügyekben.) Vagy talán két fél szavazatot kapnak? (Ez abszurd. Csak a vicc kedvéért írtam. A félszavazati rendszer túl bonyolult lenne.) Vagy például erre tuti nem gondoltak, de lényeges kérdés, hogy: az állam által nevelt gyerekek szavazata automatice az éppen hatalmon lévő kormány pártjáé? Illetve olyan kérdés is felmerül, ami mondjuk a jogot nem érdekli, de a helyes törvényalkotásnak ezt is figyelembe kellene vennie: mi helyzet akkor, ha teszem azt egy 17 éves fiatal, akinek már lehetnek értelmes gondolatai a politikáról és szimpatikus is neki az egyik párt, de a szülője mást gondol? Roppant nehéz kérdések. Egyet kell értsek a Délmagyar.hu-val: "Ennél az is jobb lenne, ha 14 évre csökkentenék a szavazati jog korhatárát."
Továbbá: én nem vagyok rasszista, de sokakban ez a kérdés azért fog ellenszenvet kiváltani, mert sok gyermekkel ma egyértelműen a cigány kisebbség rendelkezik, akik mint tudjuk mind ezidáig nem integrálódtak a többségi társadalomba és nagy részük másként él és gondolkodik, mint a Többség. A Többség valószínűleg igazságtalannak érezné, ha ők egyszerűen csak így kerülnének többletjoghoz.
Ennél a résznél kicsit kitérnek a saját véleményemre szavazati jog ügyében. Elsőre nem lesz szimpatikus amit mondok - talán másodikra sem -, de én nem hogy bővíteném, inkább szűkíteném a szavazásra jogosultak számát. Annyit persze mindenki el tud dönteni, hogy Fidesz vagy MSZP vagy a többi járulékos párt, de pont az a baj, hogy sokan csak ennyit tudnak eldönteni. Nem néznek jobban a dolgok mélyére. És ez sokaknál a műveltség hiányával magyarázható. Egy politikai ügyben leadott szavazatot önálló gondolkodás alapján kellene mérlegelni és leadni, nem szóbeszéd, hallomás után vagy mások befolyására. Véleményt persze lehet kérni. Én bizony bevezetném, hogy a műveltségi cenzus alsó határa legyen az Érettségi. Szerintem ez egy normális körülmények között nevelkedett, érett gondolkodású, önálló embertől elvárható és az ilyenek döntő többségénél ez nem is jár többlet munkával, teherrel.
5. Erre a kérdésre, ha a család védelmét tűztük ki a zászlónkra, akkor nyilván 'nem' a válasz. És tényleg miért sújtanák adókkal a szülőket, ha az állam éppen hogy több gyereket akar? Kérdés persze, hogy a kívánt cél eléréséhez elegendő-e ennyi. A 3 vagy több gyermekeseket eddig is támogatták mégis fogyunk. Ez a tény szerintem a jogalkotókat újragondolásra kellene, hogy késztesse, mert ezek szerint van olyan faktor(ok), ami(ke)t eddig nem vettek figyelembe. De az is lehet, hogy csak pár ezer forintért nem megvásárolhatóak az anyák és apák, mert erényesek és nem adják el a lelküket, vagy csak csak szimplán keveslették a juttatásokat. Talán inkább a legutóbbi.
6. Ez számomra kissé homályos. Nem értem milyen kötelezettségről beszél itt. Esetleg azt jelenti, hogy kötelező lesz mindig újabb és újabb nemzedékeket létrehozni?? Hát ha ezt jelenti, akkor vicces lenne törvényi úton szembe menni mondjuk egy olyan tendenciával, ami a nemzet eltűnése felé mutat. Ha nincs gyerek hát nincs. Az emberiség azért gyarapszik. (Amúgy nem hiszem, hogy ezt jelenti.)
7. Nem tudom. Egyeseknek ez fontos, másoknak nem annyira. Én nem tartom annak, de nem halunk bele ha belekerül. Illetve, ha a határontúliak nagy számban állampolgárságot kapnak, akkor azt azért szabályozni kell. Mármint nem mindegy, hogy ők is szavazhatnak-e minden kérdésben mint mi avagy nem. (Én személy szerint csak a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezőknek engedném.) Illetve az sem utolsó kérdés, hogy ők milyen juttatásokat kaphatnak és ezekért cserébe nekik milyen kötelezettségeik vannak.
8. Igen és minden geológus, geográfus, környezetmérnök és természetvédő kapjon fejenként 3 szavazatot. :) Viccet félretéve ez tényleg fontos, mert nagy károk keletkeztek már eddig is hozzá nem értésből és a gazdasági érdeknek nem szabad mindent felülírnia.
9. Kirakatkérdés és a 2. testvére.
10. Szintén kirakatkérdés. Nyilván igen. Minden eddigi kormányt minősít ha eddig nem így volt. (Márpedig valójában nem így volt.)
11. Erre is igent mondanék, mert sajnos vannak olyan személyek, akiket nem nagyon szabad emberek közé engedni. Azonban én fenntartanám az ítélet megváltoztathatóságát, felülvizsgálatát bizonyos idő intervallum után. Az a módszer hatásos lehet sok esetben ha egy komoly ítélettel ráijesztenek az emberre.
12. Ez a kérdés a parlamenti kivonulásokra, bojkottokra vonatkozik. Én nem szankcionálnám, mert bizonyos esetekben egy eredmény elérésében ez hozhat sikert. A magyar történelemben ilyenekre volt már példa. Vicces azonban ezt a kérdést a jelen körülmények között vizsgálni, mivel ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak a politikusok (elsősorban ellenzékiek), ha hátráltatni vagy teljesen megakasztani akarják a parlamenti munkát, viszont ma ez nem megvalósítható, mivel a Fidesz-KDNP 2/3-a önmagában biztosítja a működést. A többi párt most majdnem felesleges. Nem oszt, nem szoroz, hogy megjelennek-e.
Remélem azért drága politikusaink még egyszer átrágják a dolgokat mielőtt bármit is leírnának. Rossz lenne egy ilyen régóta várt dolgot kis dolgokkal elszúrni. Ilyen dolgok helyett sokkal értelmesebb lenne olyanokat felülvizsgálni, mint például a miniszterelnök és kormánya bebetonozása 4 évre. Ha emlékeznek a kedves olvasók, akkor ez az alkotmánykitétel akadályozta meg Gyurcsány Ferenc eltávolítását is. Ezt a részt is a rendszerváltáskor alkották azzal a célzattal, hogy az új kormányok az új és friss rendszerben nehogy idejekorán elvérezzenek és leváltódjanak. A Gyurcsány-mizéria után azonban azt hiszem világossá vált, hogy ez a szabályozás közel 20 év alatt idejétmúlttá vált és meg kellene változtatni. Bízom benne, hogy az alkotmányozók nem féltik nagyon a mulandó hatalmukat és majd erre is figyelnek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ann(gyalk)a · http://anngyalka.blog.hu 2011.02.15. 14:39:46
1. Nagyon jó, hogy deklarálják a kötelezettségeinket, de nem hinném, hogy erre az alkotmány a legmegfelelőbb forma. Bár a mostani helyzetben könnyen módosíthatónak tűnik, de alap állásban ez közel sincs így. Mondjuk ha csak a nagyon alap kötelezettségekről beszélünk, minthogy ne tanúskodj hamisan, fizesd be az adót, tegyél meg mindent lehetőségeid szerint a köz javáért, védd a jövő nemzedéket, stb. akkor jó, de ha konkrétumokba is belemegy, az szerintem már nem ide való. Arra ott vannak a törvények, határozatok, stb.
2. Tetszenek ezek az államadósság-csökkentő javaslatok, de talán előbb ki kellene találni, hogy hogyan, aztán majd bele lehet írni az alkotmányba... de ha ez is csak rizsa, akkor mindegy. A MNYP pénzek lenyúlásának legitimálása pedig egyszerűen zseniális!
4. Nekem az jutott még eszembe, hogy mi a helyzet akkor, ha a teljesen értelmes 17 évesnek nem csak gondolatai, de még gyereke is van? :D Manapság már nem ritka egyáltalán... Most akkor neki jár 2, vagy a nagymama még az unokák után szavazhat? És akkor az már csak negyedszavazat, mert négy nagyszülő lehet? :) Vagy majd megverekednek azért az egyért? Kezd izgis lenni a szitu...
5. Először is: mik a gyereknevelés költségei? Pelenka, cumisüveg, tápszer, csoki, tankönyvek, tandíj, ruhák, játékok, bérlet, mesekönyv... Tudok még mondani párat, amik költségként felmerülnek, ha gyereked van.
Másodszor: hogy akarják vagy nem akarják megadóztatni? Akkor ezek most mind adómentesek lesznek, ha azt mondjuk, hogy ne engedjék? És akkor vissza lehet igényelni az áfát a pelenka és a cumisüveg után? Vagy a gyereknek való csoki olcsóbb lesz, mint a felnőtteknek való, mert már eleve rá se rakják? Esetleg a tandíjra vonatkozik, ami után majd adókedvezmény jár? Hmmm... egyre nagyobb lesz az a söralátét...
6. A jövő nemzedékek védelmét kérem szépen a közgáz tanulmányaim alapján én úgy értelmezem, hogy legalább olyan minőségben add át a világot az unokáidnak, mint ahogy te kaptad. Tehát az amortizációt még abban az évben, amikor felmerül, javítani kell, hogy az unokáinknak ne jelentsen majd akkor plusz költséget a mi trehányságunk. Ide tartozik szerintem a környezetvédelem, az infrastruktúra fenntartása, a nemzeti vagyon védelme, államadósság legalább szintentartása, stb. stb. stb.
7. 20 milliárd forint
10. Miért, eddig nem így volt? :O
11. Szerintem ha úgy megy, mint a filmekben, akkor mindegy, mert úgyis mindenkit kiengednek jó magaviselet miatt, a valóságot nem tudom. Bár ha nem mászkálnak jó magaviseletű pszichopata sorozatgyilkosok az utcán, akkor lehet nyugodtabb lennék.
12. Ez nem arról szól, hogy a képviselők járjanak be az ülésekre, mert azért kapják a fizetésüket?
Apropó... a totó nem 13+1? :)
EdemLegend · http://adamsmind.blog.hu/ 2011.02.15. 17:45:57
1. Szerintem nincs azzal semmi gond ha az alap dolgok belekerülnek. Az alkotmány pont ezek rögzítésére való. Nyilván nem az alkotmány alapján kell eljárni a napi ügyekben, de egy keretet ad. A jogalkotók is tisztában vannak vele, hogy a tényleges irányításra a törvények és jogszabályok valók.
2. Vigyázz, mert ezzel a gondolattal megcáfolod magad. A 'hogyan' az már konkrétum. Az alkotmány irányelveket rögzít. Az más kérdés, hogy a miniszterelnök évadnyitó beszédében gyakorlatilag bevallotta, hogy eddig nem igazán volt konkrét koncepciója a kormánynak (meg is látszott a kapkodáson).
4. Persze, sokáig bonyolítható ez a kérdés. Ebből is látszik, hogy semmi esetre sem lenne szerencsés ezt a részt belevenni az alkotmányba. Illetve ezeknek a felvetéseknek fel is kellene hívnia a jogalkotók figyelmét arra, hogy törekedjenek a törvények szofisztikálására, finomítására, mert az elnagyolt rendelkezések tanácstalansághoz vezethetnek és problémát okoznak a végrehajtásnál.
5. Ez megint olyan dolog, hogy ha bekerül az alkotmányba, akkor a pontosításra majd egy későbbi törvényben kell sort keríteni. Nem lesz könnyű egy jól lehatárolható kategóriát létrehozni az biztos, de szurkolok a parlamentnek. A tételes felsorolás viccesen nézne ki azt hiszem. :)
6. Úgy már számomra is van értelme a kérdésnek, ha a 'kötelezettség' szó helyett a 'felelősség' szót használjuk. Nem tudom hogy fogják feltenni, de nyilván azokra utal, amit te is említettél.
7. Nem értem ezzel mit akartál mondani.
10. Hát bizony nem így volt. Legalábbis a mostani kormány azt állítja, hogy az előző (szocialista) ciklusokban, úgy adtak pénzt, hogy valójában nem is lehet tudni utólag, hogy mire és pontosan kiknek. Lehet már akkor sem tudták. Erre friss példa a filmkészítésre adott állami támogatások: rengeteget adtak el nem készült vagy a közönségnek be nem mutatott filmekre. Na de majd az új filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna segítségül hívja a Terminátort és rendbe raknak mindent. :)
11. Erre annyit tudok mondani, hogy a bírói szervek az illetékesek abban, hogy kiket lehet elengedni és kiket nem. Ők meg elvileg csak a jog és igazságérzetük alapján döntenek.
12. Tévedés. A képviselők nem csak azért kapják a fizetésüket, mert bejárnak a parlamentbe. Ha a képviselő jól végzi a munkáját - és most tételezzük fel ezt -, akkor munkája nem csak a parlamentben van, mivel oda csak konzultálni és dönteni járnak. Hogy egyáltalán tárgyalhassanak és dönthessenek valamiről, meg kell előzze egy koncepció kialakítása, ami esettől függően sok utánajárással járhat. Ezenfelül a jó képviselőnek közvetítenie kellene a szavazói akaratát is (tehát ezt is beintegrálva koncepciójába vagy eleve ebből kialakítani a koncepciót) nem csak a saját agyszüleményeit hajszolnia. A néppel való konzultálást sajnos szerintem kezdik kivenni a munkakörükből, de ha csinálják, akkor nyilván ez is idővel jár.
Jogos felvetés lehet azonban, hogy egy-egy ülés erejéig szakíthatnának időt a munkából, kérdés van-e erre mindig lehetőség. Ennyire pontosan nem tudom megítélni ezt. Nem voltam még politikus. :)
A totó meg valóban 13+1, de ez az Alkotmány-Totó. Ez különleges, ezért felülírja a hagyományos szabályokat. :P
Ann(gyalk)a · http://anngyalka.blog.hu 2011.02.15. 22:27:31
2. Szép gondolat, hogy legyen benne, a 'hogyan'-t nem is kell belefoglalni, de legalább vmi ötletük legyen róla. Lehet dobálózni nagy szavakkal, ha nincs mögötte semmi.
5. Itt is a hogyan igazából a kérdés... Jó dolgok ezek és bele lehet rakni az alkotmányba, de ha a megvalósítás igencsak kérdéses, akkor mi az értelme?
Hátha később vkinek eszébe jut vmi? Addig meg nem az alkotmány szerint élünk?
7. Mondtam egy értéket.
10. Az egy dolog. amit a mostani kormány állít, engem az érdekel, ami történt. :)
12. "Hogy egyáltalán tárgyalhassanak és dönthessenek valamiről, meg kell előzze egy koncepció kialakítása, ami esettől függően sok utánajárással járhat."
És mi értelme a sok utánajárásnak és koncepció kialakításának, ha a döntésnél és a konzultációnál nincsenek ott?
EdemLegend · http://adamsmind.blog.hu/ 2011.02.15. 23:08:33
2-5. Valahol el kell kezdeni. Az furcsán nézne ki, ha előbb alkotnának törvényt és aztán igazítanák hozzá az alkotmányt. Valamilyen ezekkel kapcsolatos szabályozás biztos lesz később (sőt gondolom hamarosan) még ha ebben a pillanatban nem is tudják pontosan hogyan nézzen ki az.
Azt sem állíthatjuk a kormányról kétséget kizáróan, hogy semmilyen megoldási terve nincs. Attól, hogy direkte nem kötik az emberek orrára az ötleteiket, még lehet nekik. Valamilyen - nem teljes körű - biztos is, hogy van, mert ha nem lenne, akkor az tehetségtelen politikusokra vallana, de pl. Orbán szerintem nem az.
10. "Aki nem hiszi, járjon utána." :)
12. Annyira gyorsan a parlamentben sem halad a konzultáció és a döntéshozatal, hogy belehaljanak ha hiányzik párszor néhány ember. Az üres padsorok persze egyből szemet szúrnak, de mint mondottam nem feltétlen tesz jobbat a közügyeknek, ha mindig ott ülnek.
A notórius hiányzókat persze lehetne szankcionálni, de ilyen irányelvnek akkor sem hiszem, hogy helye van az alkotmányban.
Ann(gyalk)a · http://anngyalka.blog.hu 2011.02.16. 20:54:35
10. Feltéve persze ha annyira érdekli és van rá ideje. A tévénézős, unatkozós időmet rászánom az utánajárásra. :) Jah, hogy az nincs? :P
12. "nem feltétlen tesz jobbat a közügyeknek, ha mindig ott ülnek"
Király. Nem tudom milyen gyakran kell ott ülniük, de sztem nem napi 12 órát... a többiben mehetnek erre-arra. Mellesleg, az ilyen utánajárós munkákra találták ki a titkárnőket, asszisztenseket. Meg egyébként is.. nem lehet, hogy pont azért nem halad gyorsan a döntéshozatal, mert egy csomóan mindig hiányoznak?