Igen eljött. A kis Jézus és vele együtt az év legnagyobb ünnepe. Legalább is azoknak, akik tartják valamire a kereszténységet, vagy a hagyományaikat.
Szép ünnep azt kell mondjam. Gyönyörűen feldíszítenek mindent az emberek, a saját fájuktól kezdve az egész városig. Ott ahol tényleg adnak az ilyesmire, valóban szemet gyönyörködtető a látvány. A Karácsonynak ráadásul van egy különös hangulata, amit úgy december tájékán hiányolni kezd az ember. Valahogy olyan jól eső érzés az a melegség, amit áraszt (ez mondjuk egyeseknél csak a forralt bor hatására jön meg).
Egy fontos momentumot azonban évről évre hiányolok: Jézust. Ahhoz képest, hogy elvileg az ő születését ünnepeljük, nem sok szó esik róla. Sokkal inkább begyűrűzött az az angolszász szokás, hogy a Télapó hordja ki az anjándékokat egy éjszaka alatt a repülő rénszarvasaival. Az erre a szállra felfűzött történetű filmek tömkelege megy le ilyenkor kötelező jelleggel a tv-ben is. Néhány vallási vezető szokott esetleg ilyenkor a közszolgálati televíziókban elmondani egy-egy unalmas szent beszédet a Megváltóról, amit persze az ájtatos öregasszonyokon kívül senki sem néz meg. Miért is tennék? Senkit sem érdekel a Karácsony igazi mibenléte. Elég az ha van fa, amit fel lehet díszíteni (bár Isten tudja hogy minek?), ha van pár nőnemű a családban, aki meg van áldva a sütés-főzés tudományával és ha van jó sok pénz, amit el lehet költeni hasznos ajándékokra. Ha hó is van ekkor tájt, akkor az csak gratis.
Ha figyelt az olvasó, akkor észrevehette, hogy az előző bekezdésben dióhéjban összefoglaltam a Karácsony mai lényegét egy átlag magyar ember számára, de Jézus neve csak egyszer, a legelső mondatban szerepelt és ott is csak pont azért, mert hiányzik a személye a dologból. Ez mindenképp elgondolkodtató. Azért nincs ok olyan nagyon a panaszra, mert ez az egész felhajtás a "szeretet ünnepe" nevében történik és különben is, ez az ünnep még mindig jobban áll - a vizsgált probléma szempontjából -, mint a Húsvét, ahol aztán tényleg egy szó nem esik a Krisztusról.
Nem arról beszélek, hogy akkor most hirtelen mindenki kezdjen templomba járni, csorgassa a nyálát a miséken, művelődjön ki egyházéknál. Szó sincs erről. Én sem megyek arra felé. Nem látom értelmét. De azért azzal tisztában vagyok, hogy mit ünnepelek és miért. Szeretem az angolszász kultúrát, de az egyáltalán nem tetszik, hogy rányomják a világra a Santa Claus-ozást és a birka népek - mint mi magyarok - szívesen veszik. Minden nehézség nélkül elhagyják saját hagyományaikat és Szenteste a Mikulást keresik a háztetőn piros-fehér, világítós, bojtos sapival a fejükön.
Önmagában véve nincs gondom azzal, hogy valakikhez a Télapó megy Karácsonykor, mert az is egy szokás, de nem nálunk. Ahogy például a spanyoloknál sem az, de - érdekes módon... - nem is az, ami nálunk. Őszintén megvallva az ő hagyományuk szerintem a legnormálisabb, mert náluk a Három Királyok hozzák az ajándékokat és tisztában vannak vele, hogy a Messiás születését ünneplik.
Ezek után én már csak azt nem értem, hogy ha ennyire leszarjuk Jézust (ami amúgy nem baj, mert megtehetjük), meg elhagyjuk a vele kapcsolatos hagyományainkat, akkor mi a fenének is kerül bele a kereszténység az alkotmányba...??
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gali Máté · http://hetimate.blogspot.com/ 2010.12.26. 15:14:15
Ann(gyalk)a · http://anngyalka.blog.hu 2010.12.27. 15:57:42
Ne tudd ki 2010.12.27. 18:45:57
EdemLegend · http://adamsmind.blog.hu/ 2010.12.28. 18:57:22
Hogy milyen a jó Karácsony? Nem tudom. Nem is tudom, hogy van-e olyan (vagy van-e rossz)? Tőlem mindenki úgy ünnepli, ahogy akarja, de ha kifelejti Krisztust belőle, akkor nekem az a véleményem, hogy álságos lesz az egész.